Az írók nem adták fel vágyaikat, reményeiket, sőt az 1859-61 közötti Habsburg elnyomás idején a szellemi- irodalmi élet felpezsdült, a művészek bíztak egy új reformkor eljövetelében, s a nemzeti függetlenség kivívásában. Az eszmék bemutatására olyan történelmi korokat választott ki, amelyekben az adott eszme a leginkább érvényesült, s ezeket egy- egy színként jelentette meg. Ádám hite, idealizmusa nem törik meg: bármilyen hitvány is eszméje, mégis lelkesítette, "előre vitte az embernemet". Szín színtere Konstantinápoly. Ez a Tragédia egyik lényeges üzenete. Egészségügyi állapota eközben folyamatosan romlott, 1864-ben halt meg. Több mint 88 ezren érettségiznek magyarból középszinten.
A Paradicsomban; III. Feleségül vette Fráter Erzsébetet, kezdetben boldog volt kapcsolatuk, de végül elváltak. Ő nem hódol be az Úrnak, mert mint mondja a "tagadás ősi szelleme", kezdettől fogva létezik ő is, akár az Úr, hiszen minden eszme magába foglalja önnön tagadását. Az álmából felébredt Ádám és Lucifer vitája folytatódik az utolsó (XV. ) Igaz, megvalósult az egyenlőség és a testvériség: egyenruhát hordanak az emberek, senki sem éhezik, és nem szenved anyagi hiányt. A Tower magasából bizakodva figyeli a nyüzsgést, a londoni vásárt, közelről nézve azonban undorral fordul el tőle. Lantvirágok c. verseskötet, A civilizátor c. komédia→ Bach-rendszer kigúnyolása, Mózes c. "dramatizált eposz"). Madách viszont arra keresi szenvedélyesen a választ, hogy van-e célja és értelme. Ezért világdrámáknak, emberiség- költeményeknek, könyvdrámáknak, ill. lírai drámáknak is szokták őket nevezni.
Ádám Kepler szerepében csak szemléli az eseményeket, nem cselekvő hős. A művet először Szontagh Pálnak olvasta fel, s az ő tanácsra adta oda Arany Jánosnak. Az ember tragédiájában Madách nem az emberiség történelmét akarta bemutatni, hanem az annak során megjelenő uralkodó eszméket, azoknak sorsát és szerepét. Akadnak olyan elképzelések alapján készült műalkotások, amelyek célja, hogy a lehető leghűségesebben elemezzék, megvilágítsák, értelmezzék a dráma és a drámaköltő gondolatait. Madách drámája keletkezését követően viszonylag nehezen jutott el a színpadokra, hosszú ideig vitatták, hogy egyáltalán előadható-e. Madách a Tragédiában vakmerően a világmindenségről szól, és felmutatja az emberiség egész történetét. Tovább száguld fölfelé, majd egy hirtelen sikoltással megmerevedik. Ádám áldozata most már hiábavaló volna, halálával sem tudná megsemmisíteni az életet. A Paradicsomon kívül) és az utolsó szín (XV. Ádám csalódásából menekülve a gyönyörben, a hedonizmusban (az érzéki gyönyörök mértéktelen hajszolásában) keres feledést. A tudomány célszerűsége uralkodik a falanszterben, ez azonban gátat szab az egyéniségnek, elpusztít minden szépséget és jóságot.
A tragédia leggyötrőbb kérdése mégis az: van-e értelme az emberi létnek, van-e emberi fejlődés? A történet első három színe (I. Ádám riadtan tekint szét, itt már nem születhetnek új eszmék.
A nő "bűne" itt is a koré, mely a szerelmet áruvá aljasította, Éva mégis megőrizte tisztaságát s lepereg róla a kor szennye. Magántanuló volt, majd a pesti egyetemen jogot és filozófiát tanult, de egy év után ismét magántanulóként folytatta tanulmányait. Ádám nem várja meg, míg kiűzik, maga hagyja el az édent, mert "idegen már, s kietlen ez a hely". Danton szerepében ismét cselekvő hőssé válik, a szabadság, testvériség, egyenlőség eszméjét hirdeti. Míg azonban Lucifer lázadásában rombolni kíván, addig Ádám azért lázad, mert önmagában is valami istenit érez. Az eszmék megjelennek, kibontakoznak, de közben eltorzulnak, visszájára fordulnak, s ebből az ellentétből egy új eszme születik.
Ádám végső kétségbeesésében öngyilkos akar lenni: ő az első ember a világon, s ha meghal, megakadályozza a jövőt. El akar szakadni a földtől, annyi veresége színhelyétől. Újra kezd reménykedni, kínzó kételyeire az Úrtól várja a választ: "Megy-é előbbre majdan fajzatom? Az Egyenlítő táján valaha virult az élet, most már csak tengődik a lét, a XIV. Ezért az új tanért lelkesül újra Ádám. Éva apácajelölt, így szerelmük sem teljesülhet be. Éva Borbálaként, Kepler feleségeként hűtlen férjéhez. A világ rendjében helye van Lucifernek is. "egy Cherub lángoló karddal útjokat állja", vagy "A földből lángok csapnak fel, tömör fekete felhő képződik szivárvánnyal, iszonyúan mennydörögve. Lucifer pedig ezeket az értékeket akarja lerombolni, bebizonyítani Ádámnak, hogy létezés értéktelen, az anyag, a bűn, és a rossz mindenható. Egy hét van hátra a szóbeli vizsgákig, a felkészüléshez itt találtok kidolgozott tételeket irodalomból. Ádám a szín végén - reménykedve - egy olyan világba vágyik, melyben a "tudomány eszmél" s hol az "értelem virraszt". A szín szereplői maguk ássák meg sírjukat, s egymás után beléje ugranak.